A korong mellett töltött órák miatt kezdtem figyelni magamra
Harminc éve korongozok Velemben, a műhelyem a ház mögötti régi pajtában van. Az agyagot kézzel gyúrom, a nehéz zsákokat magam cipelem, és ha nagyobb rendelés jön, órákig ülök görnyedve a korong fölött. A lányom Szombathelyről hozott két flakon Jointerrát, mert szerinte a térdemre is gondolnom kellene.
A két kapszulát a reggelivel veszem be, egy nagy bögre vízzel. Fiatalabb nem lettem tőle, de a hosszú korongozós napok után könnyebben állok fel a sámliról, és a kemence kipakolása sem tűnik végtelennek. Közben óránként felállok, átmozgatom a csuklómat, és hétvégente sétálok egyet az erdei úton.





